Szerző: davida | 2017 márc 10 | (B)anyaságok, Közélet
Mert van másik, mégpedig a kafkai. Az az aranyos kis bürokratikus jó fene. Már bocsánat. Tudni kell, hogy veszélyeztetett terhesként havonta kétszer jártam a háziorvoshoz a táppénzes papírért, mert ebben a támogatási kategóriában az a rend, hogy a doki 14 napot tud...
Szerző: davida | 2017 márc 9 | Komfortzónán kívül
A cigányok nem házasodnak. Legalábbis nem úgy, ahogy én elképzeltem. Pedig szabolcsi lány vagyok, azt hittem, tudok egyet s mást, de az anyatárs a gyermekágyas osztályon rengeteg új dolgot mesélt nekem magukról és az életükről. Amikor felkerült mellém az osztályra,...
Szerző: davida | 2017 márc 7 | (B)anyaságok
Most már bevallhatom, hogy nagyon féltem a szüléstől. Sokkal jobban, mint azt bárki el tudja képzelni. Vajúdás közben is – már a szülőszobán – váratlanul sírva fakadtam a zuhany alatt, annyira rettegtem. Talán a korom tette ezt velem, talán az egész megváltozott...
Szerző: davida | 2017 márc 2 | (B)anyaságok
Naná. Naponta meccsek, izgulás, pálinka, délutánonként az “Üstökösön” családi futballozgatás, röviden: egy hónap aktív labdarúgás. A döntőkor már nem ihattam, nem dohányoztam. Mire jött az olimpia, rosszullétektől fűszerezett szurkolói üzemmódra váltottam...
Szerző: davida | 2017 febr 24 | (B)anyaságok
Eddig azért szerettem a februárt, mert rövid, a tavasz előszele és viszonylag nyugis is. Na jó, van benne egy farsang, de azt még valahogy túl lehet élni. Persze tévedni emberi dolog, hisz tegnap belém szaladt egy gyilkos galóca, ami ugyebár mérgező, aztán majd’...
