Szerző: davida | 2021 febr 16 | (B)anyaságok
„Ana, baj van. Meghalt Robertpetinszon!” – jött hozzám vacsora előtt a kisfiam, akivel hazafelé az óvodából még akadálypályásat játszottunk a jégen. Hatalmas szemeket meresztettem rá, aztán artikulátlan üvöltéssel ordítottam a legnagyobb gyermekemért. Mint kiderült,...
Szerző: davida | 2020 szept 25 | (B)anyaságok
Annyi, de annyi minden van a fejemben egyszerre és annyi, de annyi minden történik is velem, körülöttem, hogy időnként nagyon-nagyon-nagyon soknak érzem az életemet. Nem arról van szó, hogy a 24 óra kevés lenne, sokkal inkább arról, mennyire nyomasztó és időnként...
Szerző: davida | 2020 júl 16 | (B)anyaságok
Aludtál már zsiráfon, miközben az arcodon egy kutya ugatott? Nekem tegnap összejött. Nem mondom, hogy életem legkellemesebb éjszakája volt, mindenesetre emlékezetes altatás maradt: a Kicsi elemében volt. Most, hogy már nagy lurkónak számít (ősztől ovis lesz), az...
Szerző: davida | 2020 máj 15 | (B)anyaságok
Mostanra lett elegem a karanténból. És nem azért, mert be vagyunk zárva, hanem azért, mert olyan sok szerepnek kell megfelelnem, hogy eddig volt türelmem. Pedig a neheze, a nyár még csak most jön. Az sem számít, hogy végre enyhítés lesz Pest megyében is, mert marhára...
Szerző: davida | 2020 ápr 24 | (B)anyaságok
Ha megkérdeznéd tőlem, hogy dolgozó nő vagy anya vagyok-e elsősorban, néznék rád bambán. Hiszen miért is kellene választanom és miért is kellene definiálnom magam vagy bármelyik énemet. Ugyanakkor látom, sokan mégis ezt teszik. Mindig is mondtam, hogy az ember a...