Álljunk meg egy órára!

A torna miatt egy olyan közösség tagja lettem, ahol nagyon aktív nők vannak. Nem sportmániás diétafanokat kell ezalatt érteni, hanem többségében 8-10-12-24 órában dolgozó nőket, anyákat, feleségeket vagy épp egyedülállókat. Vannak köztünk súlyos betegségekkel küzdők,...

Én az anyád vagyok, nem a haverod!

– mondom mostanában elég sokszor a gyermekeimnek, amikor egy egyszerű jóvanna-t hozzám vágnak, vagy ha csípőből túl lazára veszik a figurát velem szemben. Nem, nem vagyok a tipikus „én a Jupiter, te meg csak a kisökör”-fajta, mégis muszáj az utódoknak tudniuk,...

A hasraütés is egy mértékegység, tudtad?

Tizenéves voltam, amikor álltam a konyhában a tűzhely fölött. Nagymamám a balomon, és mutatta, hogyan merítsem a merőkanalat a folyós tésztába és terítsem szét a serpenyőben, hogy egyenletes körlapot kapjak. Aztán egy késsel felpiszkálta a széleit, villámgyorsan...

Az arc az élet tükre

Édesanyám születésnapjára hazautaztunk (természetesen), és ha már otthon voltam, kedvenc elfoglaltságaim egyikével is eltöltöttem némi időt: fényképeket válogattam a régmúltból. Ezúttal azonban annyiban volt más a helyzet, hogy a gyermekeim is ott kuksoltak mellettem,...

A világ hét csodája szerintem

Vannak dolgok, amelyekért nem győzök elég hálás lenni az alkotónak, vagy fel-, illetve kitalálónak, a Jóistennek, esetleg bárminek, ami érintett benne. Mert hogy jó pár ilyen “találmány” van, én pedig minden egyes alkalommal hálálkodom értük. De tényleg. Most...

Pin It on Pinterest