Nagyon régóta gondolkozom azon, milyen logót válasszak magamnak, vagyis a davida-énemnek. Konkrétan hosszú hónapok óta. Valahogy mindig is szerettem volna egy jelképet, ami engem tükröz. De annyi minden érdekel, és annyira sokszínű az életem és a látásmódom is, hogy nehezen találtam magamnak megfelelő szimbólumot. Egészen eddig. 

Persze ezt sem nekem sikerült kiötölnöm, hanem Fekete Mónikának a Tucanprojectből. Nagyon hálás is vagyok neki ezért.  

Amikor felkértem a munkára, csak annyit mondtam, hogy kellene egy logó, ami én vagyok. Tudtam, hogy olvassa a davidát, hát bíztam a szerencsémben. Ő persze biztosan elküldött magában a jó fenébe. Szerethetik az emberek az ilyen ügyfeleket…hihi.

De Mónika villámgyorsan előállt a triskelionnal (vagy triskele), azaz a kelta életspirállal. És ennyi, nem is próbálkoztunk más szimbólummal. Azonnal beleszerettem. (Nem Mónikába. Bár jó csaj, annyi szent.) Hiszen mindazt jelképezi, ami engem motivál, ami bennem van és ami szerint élek.

A davida logó életspirálja

triskelion az egyik legősibb szimbólum és három egybefüggő spirálból áll. Számos kultúrában megtalálható, de elsődlegesen a keltákról maradt ránk. Mindent jelent, ami három. És ez nekem nagyon fontos volt. Hiszen:

  • hárman vagyunk testvérek,
  • három édes gyermekem van,
  • vallom a test-lélek-szellem hármasságát,
  • legfontosabb elemeim a föld-víz-levegő és
  • hiszek a születés-halál-újjászületés spiráljában.
https://thecelticjourney.wordpress.com/2013/10/09/triskele/

Ez a spirál szüntelen mozgásban van (az óramutató járásával ellenkező irányban forog), igazi örökmozgó erő. Amilyen én is vagyok: ezerrel pörgök – ha épp nem esem össze a kimerültségtől – és sokszor megyek szembe a közgondolkodással. A spirálom középpontja a stabilitás, a tűz, ami forgatja, mozgásban tartja a többi elemet és így magát az életet is. Nekem ez a tűz egyrészt az ösztön, másrészt a lelkiismeretem, ami alapján cselekszem, harmadrészt a családom, amibe beleszülettem. A lelkiismeretről (illetve a furdalásról) egyébként itt elmélkedtem egy szösszenetnyit.

De a spirál ennél is több nekem. Tulajdonképpen az életünk mozgásformája. Tudjuk jól, hogy a „történelem ismétli önmagát”, ahogy az életünkben is addig jönnek velünk szembe mindig ugyanazok a történések, amíg meg nem oldjuk az azzal kapcsolatos problémáinkat. Ezt vörös fonálnak hívom, ami spirál szerűen tekeredik rá a sorsomra. Hiszen képes vagyok 100-szor is ugyanabba a pocsolyába belelépni és ezerszer is ugyanazt a hibát elkövetni. Mert sajnos nem vagyok olyan jó tanuló, ha magamról van szó. Le is írtam már, itt elolvashatod

És hogy miért éppen davida? Nos, erről majd egy másik posztban. Remélem, velem tartasz akkor is. 

Pin It on Pinterest