Sok iskolát elvégeztem. Különböző intenzív képzésekre is jártam, de olyannal, amiről most írni fogok, még sehol sem találkoztam. Amikor megláttam a tréning címét, először elképedtem, aztán még jobban elképedtem, majd egy „nagy az isten állatkertje”- vállrándítással rákattintottam. Sőt, regisztráltam is, hogy megkapjam az ajándék minikönyvet a témában. Mint tudjuk, ismeretlen témákról csak úgy nem nyilatkozunk. Persze itt azonnal pontosítanom is kell, hiszen maga a téma egyáltalán nem ismeretlen a számomra, és szerintem nincs is ember a földön, aki valamilyen formában ne lenne benne érintett. De hogy ehhez már tréning is van, azt nevezem.
Mielőtt azonban megfogalmazódhattak volna bennem a szánalmas, lehúzó sorok, rájöttem, hogy a tréning kitalálójának teljesen igaza van: az embereknek van erre igényük. Sajnos. Mert túl egyszerűen gondolkodnak. Fizetnek azért, hogy valaki online megoldja a párkapcsolatukat, hát tegyék. Talán nem is sokban különbözik egy személyes mediátorkodástól. (De.)
No mindegy, a lényeg, hogy ha nincs senki, akivel erről beszélhetnél, akkor valamire biztosan jó ez a tréning is. Hiszen mindenki csal, megcsal vagy megcsalják. Az más kérdés, hogy tudunk-e róla vagy sem, és az is, hogy olaszosan, vagy „megbűnhődte már e nép”- stílusban vesszük mindezt tudomásul.
Valahol nagyon sajnálom, hogy amikor én voltam ilyen helyzetben – tudniillik fél percenként megcsalva – nem voltam még olyan erős, hogy egy jól irányzott pofonnal elintéztem volna az ügyet. Akkoriban kapásból elnémultam, ha valami bántás ért és napokig nem tudtam beszélni a partneremmel. De komolyan, általában három napig néma voltam, maximum egy-egy nagyon száraz mondat, mint hogy „ott van”, „nem tudom”, „szia” hagyta el a számat.
Mára sokat erősödtem, és bármilyen megbántottságomból adódó bezárkózás is csak egy napig tart, de soha eszembe nem jutott volna, hogy emiatt elvégezzek egy online tanfolyamot. Viszont feltételezem, vannak emberek, akik igen, különben a tréner nem tudna ebből megélni. És biztosan van bőven mondanivalója is a témában.
Nekem ugyan a tanfolyam címe alapján nehezen elképzelhető, hogyan lehet egy 14 napos intenzív online megcsalás-kezelési tréninget tartalommal megtölteni, vagy egy komplett honlapot erről üzemeltetni, és nem mellesleg az embereknek is sikeresen segíteni, de lehet, hogy csak én vagyok nehézfejű.
Egyáltalán, mi itt a megfelelő output a folyamat végén? A két büdös nagy pofon, a becsomagolt bőröndök, vagy a nagybetűs megbocsájtás?
Nálam mindig ez utóbbi volt a végkifejlet. Addig néztek rám szépen, szomorúan, könnyek között, térdre esve, szép szavakkal lebombázva a kedves férfiak, míg el nem feledtem a félrelépést és kezdtem újra elölről a körbe ugrálást, kiszolgálást, imádatot. Ezt képes voltam évekig is, hónapról hónapra végig játszani. Mai fejjel tudom, hogy az első, na jó, a második botlásnál dobnom kellett volna mindenkit, mert az önbecsülésemnek ezt kellett volna diktálnia, de – mint tudjuk – az enyém csipkerózsika-álomba szenderült, és esze ágában sem volt jelezni, hogy önbecsüljek végre egy kicsit.
Most már valószínűleg a hirtelen sokk után repülhetne a hirtelen pofon, majd a hirtelen bőrönd is kifelé az ablakon, de úgy hiszem, inkább néma szigorral mutatnék az ajtóra, mintsem temperamentumosan kiverném a dilit.
De ehhez nem tréning kellett, hanem élettapasztalat, meg sok könyv és beszélgetés, meg rengeteg film, meg kineziológus, pszichológus, mediátor. Jaj, lehet, hogy egy cseppet sem különbözöm a tanfolyam résztvevőitől? Mert bár én nem a megcsalásokat akartam tudni kezelni, hanem magamat, de vajon van-e különbség?
Ha nyugodtabban akarok aludni, akkor azt mondom, igen. Ha őszinte akarok lenni, akkor azt, hogy mindenki úgy segít magán, ahogy tud. És ezért senkit nem ítélhetek el, amíg nem árt vele másoknak. Mindenesetre én gyorsan törlöm a regisztrációmat, mert a tájékozottságból ennyi bőven elég is volt.
(Ja, és nyugodtan írjatok továbbra is, mindenkinek segítek. Akár megcsalási témákban is. Most már profi szakember vagyok.)
Tudod, hogy nincs bocsánat (kemény verzió):
Tudod, hogy nincs bocsánat (lágy verzió):