Nárcisztikus vagy nárcisztikus személyiségzavaros? Nem mindegy!

Már a legelején fontos tisztázni, hogy a nárcisztikus jellemzők nem egyenlők a nárcisztikus személyiségzavarral. (Az elnevezés eredetéről itt találsz információkat.) A bogár-rovar példáján felbuzdulva mondhatjuk, hogy minden nárcisztikus személyiségzavarosnak (továbbiakban nárcisz) vannak nárcisztikus jellemvonásai, de nem minden nárcisztikus jellemvonásokkal bíró ember nárcisztikus személyiségzavaros. Elég csak arra gondolni, hogy egészséges mennyiségű önszeretet nélkül nem is lehet élni, hiszen akkor mindenki teljes mértékben képes lenne önmagát feláldozni a másik (mások) oltárán. (Természetesen – és sajnos – vannak ilyen, a végletekig áldozattípusok is, de erről majd később.)

Ha eddig mindent értesz, akkor tovább bonyolítom a helyzetet. A nárciszok között is különböző „erősségeket” tudunk megkülönböztetni, hiszen a nárcisztikus személyiségzavar egy széles spektrum. Ennek megfelelően vannak kevésbé bunkók, közepesen alázók és akár pszichopaták is.

Készítettem egy ábrát Bánki György A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról című műve alapján, amelyben a pszichiáter egy skálán igyekszik érzékeltetni a személyiségtípusokat, vagy, ahogyan írja, „maradjunk hát most jobb híján a tengely-metaforánál”.

Talán érzékelhető, hogyan sorvad el mind jobban az ember a személyiségzavara súlyosságának következtében, miközben egyre nagyobb az arca, vagy egyre durvább cselekedeteket hajt végre. A mai cikkben nem célom mindegyik „fokozatot” bemutatni, inkább a klasszikus patológiás nárciszokkal foglalkoznék. Nem beszélve arról, hogy a nárciszok a spektrumon belül is képesek további „keveredésekre”, azaz például nem ritka a borderline-os nárcisz sem.

Éppen ezért olyan nehéz a dolga a pszichológusoknak, pszichiátereknek már a felismerésben és később a diagnózis felállítása során is.

A nárcisztikus személyiségzavar jellemzői

A nárciszok jellemzően

• álarcot hordanak (maguk előtt is),
• folyamatosan hazudnak és/vagy torzítanak, túloznak,
• szünet nélkül tükröznek (ezt még kifejtem),
• leépítik maguk körül a baráti kapcsolatokat, továbbá
• a számukra legfontosabb embereket (nárcisztikus forrásokat) mentálisan tönkreteszik,
• azaz tipikus érzelmi abuzálók, bántalmazók.

Felhívtam a téma a kapcsán a NANE Egyesületet is, ahol az egyik önkéntes azt mondta, ma Magyarországon minden ötödik nő fizikailag bántalmazó kapcsolatban él, és ettől kétszer annyian szenvednek folyamatos lelki abúzust. Egy jogász ismerősöm erre reflektálva nyilatkozta, hogy minden második (!) válásban jelen vagy egy nárcisztikus személyiségzavaros fél is.

Ezek a számok nagyon ijesztők. De jó, ha tudod, nemcsak a párkapcsolatokat teheti tönkre a nárcisztikus személyiségzavar, hanem egész családokat is. Sőt! Minden a szülői házban kezdődik.

Milyen gyermekkora volt a nárcisztikus személyiségzavarosnak?

Az általánosan elfogadott tény az, hogy az ember akkor válik nárcisszá, ha kiskorában a szülei vagy a nevelői nem adták meg neki azt az alapvető szeretetet, amelyre minden kisgyermeknek szüksége van. Ennek több oka is lehet (csak néhány példát mondok):

• maga a szülő (vagy szülők) is nárcisz, ebből kifolyólag képtelen „rendes” szeretetet adni és befogadni is;
• a szülő agyonajnározza, dicséri a gyermekét;
• a szülő csak feltételekkel szereti a kicsit;
• a szülői házban hierarchia uralkodik, azaz hatalomelvű nevelés folyik;
• a szülői elvárások túlzók, ezért a gyermek csak nehezen tud megfelelni;
• a családi idill csak látszólagos, „disz- és dísz-funkcionális” (Bánki), vagyis kifelé mintaképet mutató, belül nemtörődöm;
• és persze lehet, hogy egy alapjaiban bántalmazó, agresszív, drog- vagy alkoholfogyasztó családba születik a gyermek, akinek a sorsa így szinte százszázalékig megpecsételődik.

Az ilyen gyermekekben az a közös, hogy óriási szégyenérzet közepette nevelkednek fel: bűntudatuk van amiatt, hogy a szüleik szerint látszólag ők nem elfogadhatók; szégyellik, hogy „rosszak”, hiszen nem lehet őket önmagukért szeretni. Felismerik viszont, hogy ha jól teljesítenek (pl. nem kakilnak be, illendőn köszönnek a vendégeknek, nem hangoskodnak, nem szólnak közbe, ha a felnőttek beszélgetnek, szépen éneklik a gyerekdalokat stb.), akkor megdicsérik őket, vagy legalábbis figyelmet kapnak. Ezt a dicséretet, figyelmet fordítják le maguknak szeretetként, hiszen ami szeretetérzés ösztönösen bennük lenne, arra a szülők rendszerint elutasítóan reagálnak.

Gondolj az alábbi helyzetekre:

• csak akkor lehetnek anya vagy apa ölében, ha vendégek vannak;
• nem bújhatnak be reggel a szülői ágyba, mert az a felnőttek territóriuma;
• nincs bárhol és bármikor puszi, mert az nem illik, nyűg, zavaró;
• meg különben is…

Viszonylag hamar felépítenek hát maguknak egy fals személyiséget, amelyik abból a megnyilvánulási körből táplálkozik, onnan szerzi a „szeretetet”, ahonnan azt megtanulta: az elismerésekből, a dicséretekből, a tiszteletadásból.

Milyen egy klasszikus patológiás nárcisztikus?

Az előbbiek miatt lesznek a nárciszok beképzeltek, önzők, mindenkinél előrébb valók, mindenkinél értékesebbek a saját szemükben, és ezért is várják el, hogy körülrajongják, istenítsék, dicsőítsék őket.

Ha ez nem történik meg magától, akkor valahogyan kivívják a figyelmet: olyan pályát választanak maguknak, ahol vezetők lehetnek, vagy legalábbis valamilyen irányító, segítő szerepet tölthetnek be. Ezért tesznek és tanulnak is sokat, de el is várják, hogy hajbókolj a tudásuk előtt.

Ahogy Bánki írja, a nárcisz „A sikert, a hódítást, a csillogást, a homlokot övező babért kedveli, amivel táplálhatja az egóját, fenntarthatja a grandiózus sémamódját.” Egy nárcisznak soha semmi nem lehet elég és elég jó sem. Te sem, bármit is mondjon neked.

Attól függően, hogy rejtett (covert) vagy nyílt (overt) nárciszról van szó, tapasztalhatjuk meg a fenti megnyilvánulásokat vagy az életük minden területén és csatornáján, vagy csak az otthoni közegben.

A nárcisz arcai

Ha emlékszel rá, fentebb írtam, hogy a nárciszok remek színészek maguk előtt is. A fals személyiségük különböző arcait fantasztikusan gyorsan képesek cserélgetni, és mindig úgy viselkednek, ahogyan azt az adott közeg, kör megkívánja. Csak otthon, a biztonságosnak vélt privát szférájukban fedik fel azt az önmagukat, amelyik teljesen eltemette a bennük valaha élt, szeretetre szomjazó gyermeket. Ilyenkor láthatjuk meg az arcukon az ürességet, a szégyentől és a bűntudattól szenvedő, valamint végtelen hiányérzettel küszködő felnőtt-gyermeket.

Ez a fájdalom viszont olyan nagymértékű, hogy a nárcisz nem hajlandó vele szembenézni. Hogy még véletlenül se kelljen önmagát saját maga előtt sem lecsupaszítania, rendszerint a munkába, vagy valamilyen monoton tevékenységbe menekül.

A nárciszok zöme workalkoholic (munkamániás), szabadidejükben pedig az interneten szörfölnek, tévéznek, alszanak vagy partnerről partnerre járnak élvezetekért, esetleg drogoznak, isznak, pénzért játszanak. Fontos, hogy olyan számukra megnyugtató és figyelemelterelő dolgokat végezzenek, amelyekkel elkerülhetik a gyermekkori fájdalmaikat, az érzelmi nélkülözés felszínre hozását.

Láthatod, hogy a nárcisztikus személyiségzavaros ember élete egyáltalán nem könnyű: folyamatosan azért küzd, hogy elismerés vegye körül. Ha te valamiben véletlenül jobb lennél, mint ő, esetleg kritikával illetnéd (legyen az bármilyen pici is), azonnal alá is írhatod a végrendeletedet. Hiszen egy nárcisz mindenki fölött áll. Ha máshogy nem, intellektusban vagy pozícióban.

Egy nárcisz fekete-fehéren lát mindent és mindenkit: számára csak a tiszteletreméltók köre és a plebsz létezik. Az előbbiek többségében már halottak, vagy olyan magas tisztségben lévő emberek, akikkel a köznép amúgy sem találkozik, így te sem teheted meg. Mindenki más pedig középszerű, átlagos a szemében, és elvárja, hogy te is úgy tekints rájuk.

Hogy a nárcisz kapcsolatai (rokonok, barátok, ismerősök) éppen hová, melyik „kasztba” tartoznak, azt a nárcisz dönti el attól függően, hogy mikor mit tesznek az adott egyedek. Egyáltalán nem ritka, hogy akár egy nap elteltével is forduljon a kocka, és kerüljön valaki egy nárcisz szemében mennyből a pokolba.

Az ismerkedésükre is ez jellemző.

Egy nárcisztikus párkapcsolat

A szakemberek és Sam Vaknin szerint is, aki maga egyébként gyógyult nárcisztikus pszichopata, az alábbi szakaszok jellemzik a nárcisztikusok párkapcsolatát:

Love bombing, azaz a hősszerelmes szakasz, amikor a nárcisz eljátssza a lelki társat, és mindent (de tényleg bármit) megad a kiszemelt partnernek. Ilyenkor a partner úgy érzi, erre az emberre várt egész életében, és végre jóra fordulhat a sorsa.

A Leértékelés szakasza, amikor a nárcisz – akár egyik napról a másikra – „tiltakozni kezd” a szereteted ellen. Hiszen előtörnek belőle (tudat alatt) azok az érzések, emlékek, hogy a szeretet nem is létezik, és eleve hazug. Ergo a partneré is az. Míg kiskorában nem tudott tiltakozni a szülői becsapás ellen, most felnőttként megteheti, sőt uralhatja és irányíthatja a kapcsolatot. Ebben a szakaszban szembesíti a nárcisz a partnerét annak tökéletlenségével, hibáival (hiába ajnározta őt a kapcsolat elején), és megkezdi a „szeretett” személy leértékelését. Eddigre a partner már nagy valószínűséggel traumakötésben van (főleg, ha eleve önbizalomhiányos, esetleg kodependens vagy szintén valamilyen személyiségzavarral küszködő), azaz mindent megtenne azért, hogy visszakapja a kapcsolat elején megismert lelki társát. Nem tudja, hogy az csak ideig-óráig fog visszatérni. Ami a nárcisz partnerének dolgát tovább nehezíti, az az, hogy a folyamatos kritikákat is kezdi magáévá tenni, azaz tudat alatt is azonosul a degradálással. Egyre többet és többször hibázik, lesz szétszórt vagy betegeskedő.

Az Elhagyás szakasza: Mivel a partner így már „nem jó” a nárcisznak, a nárcisz simán kidobja őt vagy maga lép le. Ez a csenddel (is) verés szakasza, de nem ritka, hogy ilyenkor is kap a partner üzeneteket: igazán bántó és durva üzeneteket, hívásokat a nárcisztól.

Visszaporszívózás: Ha a nárcisz nem talált magának új forrást, elkezd neki hiányozni az ex, pontosabban annak a lehetősége, amit az kínált: szeretetet, megbecsülést, gondoskodást. Mert illúzióink nem lehetnek: a nárciszok nem az embert, hanem az emberekben rejlő lehetőségeket szeretik és szeretnék megszerezni. Ezért arra is képesek, hogy ismét elővéve a legkedvesebb arcukat, és megspékelve azt némi látszólagos bűnbánattal (igazi bocsánatkérésre nem futja, és különben is mindig a partner a hibás, ő csak kegyet gyakorol), a partner elé álljanak és visszaszerezzék maguknak. Mivel a traumakötés, amelyet a Love bombing alatt kiépítettek, elég erős, a partner örömmel ugrik a nárcisza karjaiba. És teszi ezt meg még legalább 5-7 ilyen esetben…

Mert sajnos az igazság az, hogy a nárciszoktól a partnerük, főleg, ha az empata, nem tud egyszerűen megszabadulni. A fenti ciklikusság folyamatosan jelen lesz a kapcsolatukban. Nem feltétlenül azért, mert nem akar akár a szenvedő fél is egy idő után szakítani, hanem azért, mert a nárciszok nagyon-nagyon ügyes ragadozók:

• profin kommunikálnak,
• eszméletlen jól és hamar felismerik a másik gyenge pontjait és
• olyan remekbeszabott módon tükröznek, hogy az ész is megáll.

És akkor most már beszéljünk is egy kicsit erről az ominózus tükrözésről.

A nárcisz arca mögé nem lehet belátni

Magának a tükrözésnek számos aspektusa van. A pszichológiai tükrözés azonban viszonylag könnyebben megfogható. Ez egy tulajdonképpen tanult folyamat, amikor a kisgyermek az édesanyja arcáról olvas le bizonyos jeleket. Ha a baba sír és az anya együttérző arckifejezést vesz fel, a kicsi megtanulja, hogy ez a szomorúság, fájdalom vagy éppen düh. Ha a kicsi mosolyog és az anya is visszamosolyog rá, ismért dekódolja ezt a jelet és teszi el a kis érzelmi fakkjába aszerint, hogy boldogság, szeretet vagy épp vidámság rejlik az arckifejezés mögött. Ilyenkor tehát az édesanya visszatükrözi az érzelmeket, a kicsi pedig szépen lassan megtanulja azokat értelmezni és felismerni.

Egy nárcisznál a fentiek ismeretében ez a tükrözés erősen félremehet. Onnan is fel lehet ismerni a nárcisztikus személyiségzavaros embereket, hogy nem tudnak őszintén mosolyogni, nem tudnak őszintén sírni, amolyan pókerarcuk van, amely mögé szinte képtelenség belátni. Mivel leolvassák az emberek arckifejezését, meg is tanulják azt utánozni, de valahogyan az egész hamisnak, hazugnak tűnik tőlük.

(Ennél a pontnál nyugodtam meg magammal kapcsolatban. Amikor ugyanis az ember ennyire mélyen foglalkozik egy pszichológiai témával vagy konkrét esettel, maga is hajlamos felfedezni saját magán a különböző személyiségjegyeket. De mivel én végignevettem és végigbőgtem az eddigi életemet, abban már biztos lehetek, hogy nem vagyok nárcisztikus személyiségzavaros. A mély „empataságba” pedig, amely ugyanúgy lehet gyilkos a személyiségre nézve, most ne menjünk bele, mert akkor soha nem érne véget ez a cikk.)

A tükrözés a nárcisz alapvető fegyvere

Visszatérve tehát a tükrözésre, ez a nárcisz kulcsfontosságú eszköze. A párkapcsolat első szakaszában ugyanis pontosan ezzel él: visszatükrözi a személyiségedet, a hangulatodat.

• Ha optimista és vidám ember vagy, akkor ő is azzá válik;
• ha szeretsz túrázni, kirándulni, ő is azt említi meg a kedvenc elfoglaltságai között;
• ha imádod a zenét és koncertekre járni, még el is fog vinni bulizni!

De aztán, amikor ez már túl fárasztó neki, és amúgyis menthetetlenül behálózott, mindez egy csapásra meg fog változni, és csak akkor lesz újra optimista és vidám – hogy a fenti példánál maradjunk –, amikor vissza akar szerezni téged a ciklus(ok) végén.

Mivel a kezdeti Love bombing olyan erős, hogy nincs ember, aki rosszat sejtene, vagy legalábbis gyanakodna arra, hogy nárcisszal van dolga (hiszen mindenki boldog kapcsolatra vágyik), egy nárciszról való leválás igazi kínszenvedés. Mégis fel lehet őket ismerni, ha ügyesek vagyunk.

Honnan ismerhető fel, ha valaki nárcisztikus személyiségzavaros?

Az egyik ilyen érintett közösségimédia-csoportban olvastam a következőket:

„Onnan tudod, hogy nárcisszal van dolgod, hogy a kapcsolat elején minden tökéletes, minden túl jó, minden annyira egységben van, hogy szinte már nem is lehet igaz.”

És ez a kulcsszó: nem lehet igaz, hiszen tökéletes nincs. Nincs tökéletes párkapcsolat, ahogyan nincs tökéletes ember sem. Ha valami annak tűnik, akkor az hazugság.

„Onnan is tudhatod, hogy nárcisz a friss partnered, hogy minden villámgyorsan történik: akár már az első vagy második randin szóba kerül a házasság, a gyermekvállalás, sőt, akár heteken vagy néhány hónapon belül össze is költöztök.”

A csoportban lévő áldozatok szerint ugyanis a nárcisz türelmetlen, mindent azonnal akar. Nem is csoda, hiszen iszonyú erőfeszítésébe kerül fenntartania egy olyan látszatot, ami tőle idegen. Az évek előrehaladtával pedig ez csak rosszabb lesz.

Minél idősebb egy nárcisztikus személyiségzavaros, annál kevésbé képes hosszabb ideig (értsd. 4-5 hónap) igazán jó fej lenni, és annál gyakrabban mutatja ki a foga fehérjét. Nem csoda, hogy a legtöbb nárcisztikus végül magányos farkasként öregszik meg, vagy ha mégis maradt mellette egy társ, az már darabjaira hullott szét és valaha volt önmagának csak a kísértete. Mert a nárciszok társaira, ha azok valaha egészséges személyiségek voltak, vagy éppen érzékenyebb áldozattípusok, menthetetlenül ez a sors vár.

26 jellegzetes nárcisz-mondat

A nárcisz grandiózusnak, feljogosítottnak érzi magát, irigy és féltékeny mások sikereire, birtokolni és mindenben dominálni akar; magányos, bizalmatlan és érzéketlen. Mindenben az önigazolást keresi, vágyik a sebezhetetlenségre, szüksége van a hatalomra, a különlegesség érzésére, ezért szinte soha nem áll le: képtelen lazítani, ahogy a játékban is veszíteni. A folyamatos felsőbbrendűségének fitogtatása már önmagában is terhes lehet a környezetére, de mivel ez a másik kiszipolyozásában nyilvánul meg, egyenesen gyilkos hatású.

A nárcisznak ehhez vannak is tipikus mondatai. Ha ezeket te is hallod, érdemes gondolkodóba esned, esetleg – ahogy a pszichiáterek, pszichológusok és coachok is javasolják – azonnal felhúznod a nyúlcipőt. Hiszen egy nárcisztikus személyiségzavaros embert újra az alapoktól felépíteni, kvázi „meggyógyítani” csak az esetek minimális százalékában lehet.

Ez nem is meglepő, hiszen a nárciszok egyrészt

• nem ismerik el és fel a saját problémáikat, így nem is keresnek fel szakembert;
• ha mégis, képesek félrevezetni a tapasztalatlan pszichológust is;
• és különben is: nekik mindig igazuk van.

Mondják is rendszeresen, ahogyan a következő mondatokat is, amelyet a fenti közösségimédia-csoportból, illetve Lisa A. Romanotól kölcsönöztem (ezek csak a lightos napi bántalmazó kifejezések). Az egyik áldozat a csoportban fel is tette az alábbi költői kérdést:

„Miért és hogyan lehetséges a narcisztikus viselkedések legkisebb mozzanataiban is ez a brutálisan feltűnő hasonlóság? Olyan sokan írjuk, hogy »nem az én nárcimról beszélsz«? Mintha egy nagy kórust alkotnának, és azonos kottából szólna a nótájuk.”

Hát nézzük, hogyan:

1. Ha te is törődnél velem, megértenéd.
2. Tudom, hogy az utolsó párkapcsolatod megviselt, de nem hiszem, hogy engem kéne büntetned azért, amiért még mindig tőle félsz.
3. Én mindenkivel kijövök, te miért vagy negatív a családommal?
4. Most már értem, miért mondta azt anyád, hogy …
5. A barátaid nem az én stílusom.
6. A családod nem bír engem.
7. A barátaid féltékenyek a kapcsolatunkra.
8. Tudod, hogy jó ember vagyok, és csak azért mondom, hogy mit csinálsz rosszul, mert szeretlek.
9. Ja, hogy te ezt komolyan gondolod? 
10. Alkalmatlan vagy …
11. Ha úgy érzed, nem illünk össze, keress mást!
12. Megfigyelted, hogy mindig csak neked van bajod velem?
13. Én mindig őszinte voltam veled, sohasem csaltalak meg.
14. Én most is nyugodt vagyok, te emelted fel a hangodat.
15. Annyira jó, hogy te mindig mindent meg tudsz magyarázni.
16. Vádaskodsz, rágalmazol.
17. Gondolj, amit akarsz! Nem magyarázkodom! Ez csak a te fejedben él.
18. Mindig elégedetlen vagy, nem támogatsz semmiben. Sosem állsz ki mellettem.
19. Csak azért mondod, hogy manipulálj és hatalmat gyakorolj felettem.
20. Mindenki szerint kibírhatatlan/idegesítő/pökhendi/egoista stb. vagy.
21. Minden barátom azt mondja rólad, hogy én többet adok neked, mint te nekem.
22. Higgy, akinek akarsz.
23. Rosszul emlékszel, én ilyet soha nem mondtam/tettem.
24. Nagy csalódás vagy nekem /vagy az apád, anyád, tesód, barátod.
25. Több szeretetet kaptál tőlem az x év alatt, mint bárkitől egész életedben!
26. Nekem köszönhetsz mindent!

Látod a tükrözést? Igazából a nárcisz mindig olyanokat mond a partnerének, testvérének vagy más közeli forrásának, amit saját magában gyűlöl. Kivetíti, kitükrözi a saját szomorú lelkivilágát, nyomorúságát.

A fenti mondatok némelyike önmagában ártatlannak tűnik. Azt azonban tudnod kell, hogy ezek soha nem csak önmagukban hangzanak el. Az esetek többségében akár közvetlenül egymás után, pont így mindegyik, egy beszélgetés alatt, akár hetente, rosszabb esetben naponta. Így már könnyebben érthető, min mennek keresztül az áldozatok egy nárcisztikus kapcsolatban éveken át.

A nárcisz besúgói

Ha az áldozatok megpróbálnak a nárcisz fejével beszélni, falba ütköznek: a nárcisz tagad, nem emlékszik, aláz vagy csenddel ver. De másnak akkor sem, sohasem lehet igaza. Ha tesz is engedményeket, százszorosan hajtja be annak az árát. Ha kell, erőszakkal, szexszel, folyamatos érzelmi zsarolással. Mert soha nem adnak semmit sem ingyen. Még egy egyetértést sem.

A besúgóival, az úgynevezett „repülő majmokkal” figyelteti a partnerét, akik aztán információkkal is szolgálnak az illetőről. Gyakran kérnie sem kell őket, jeleznek maguktól is, ha szerintük a nárcisznak nem tetsző dolgot cselekedett a partner.

Mindegy, hogy az nem tett semmi rosszat, egy nárcisznak minden az, ami nem róla szól vagy nem érte van. Egy óvatos „Hogy van a barátod?” – kérdésre is jöhet meglepően elutasító válasz, ahogy egy ásítás vagy az órára pillantás a jelenlétében is megbocsáthatatlan bűn.

Egyetlen egy dologban lehetsz biztos, ha nárcisztikus kapcsolatban élsz, legyen szó valamelyik szülődről, testvéredről, a gyermekedről vagy a társadról:

SOHA nem leszel egy nárcisztikus személyiségzavarosnak elég jó. SOHA nem fogsz tudni neki segíteni sem „meggyógyulni”. Ideje megszakítanod vele minden kapcsolatot! Ez az úgynevezett No contact: az egyetlen megoldás, ha túl akarod élni a kapcsolatot, és nem akarsz kórházban, pszichiátrián kikötni, vagy idejekorán a temetőbe kerülni.

***

A NANE és a PATENT Egyesület vonalai szinte folyamatosan foglaltak. Az üzenetekre is csak napokkal később tudnak válaszolni, hiszen rengeteg az érzelmileg bántalmazó kapcsolatból kitörni akaró ember Magyarországon is. De ne add fel, kérj tőlük segítséget, ha szükségét érzed.

Bár az adatok szerint sokkal több a nárcisztikus személyiségzavaros férfi, mint nő, ne feledd, a legtöbbjük egy nárcisztikus személyiségzavaros anya miatt lett azzá. De, ami ennél is aggasztóbb: nekik is lesznek gyermekeik. Bánki szerint, ha a kisgyermek közvetlen környezetében vannak egészséges személyiségű emberek, vagy legalább semmi esetre sem a nárcisztikus spektrum második kétharmadába tartozók, a kicsinek minden esélye megvan egy normális felnőtt életre.

Ha a fentiek alapján magadra ismertél, vagy úgy véled, a partnered, más rokonod, barátod nárcisz lehet, mindenképp keress fel szakértő pszichológust. Ha többet is szeretnél tudni erről a személyiségzavarról, keress rá Bánki György pszichiáter anyagaira, cikkeire, videóira. Elsőként ezt a beszélgetést javaslom megtekintésre: https://www.youtube.com/watch?v=y7ZBb6LaU7k.

Érdemes lehet még követned Gyura Barbara coach YouTube-csatornáját, a Nárcisz coach-ot is, ahol közel 100 videós tartalomban ismerheted meg jobban ezt a személyiségzavart.

---