Sokszor megjegyzem magamban, hogy az ünnepek valóban és tényleg csak három napig tartanak. Most volt itt a nőnap, tele volt a média velünk, eszméletlenül tiszteletreméltó és gyorsan piedesztálra emelt hölgyekkel, aztán ahogy jött, úgy el is múlt. De mi nők vagyunk továbbra is, vagy legalábbis annak kellene maradnunk. Ekkor fogalmazódott meg bennem a kérdés, vajon mit jelent a Nőség. Mitől nő a nő? Mert nem az esőtől, ahogy azzal nagyapám tréfálkozott.

Vajon csak külsőségeken múlik, hogy igazi nő vagyok-e, vagy tartozik hozzá több is? És persze, hogy tudom, hogy igen, de ez mégsem ilyen egyszerű.

Szedjük szét egy kicsit a témát, és kezdjük a könnyebbik végénél.

A női külső ismérvei

• A hosszú haj már rég a múlté, hiszen egy vagány, jól kialakított rövid hajjal is lehetünk szupervumenek.
• Kendőt már csak az Audrey Hepburn utánzók hordanak, vagy a legsikkesebb és leggazdagabb dámák, de ők is csak plénum előtt vagy ha az aktuális divat megkívánja.
• Viszont sminkeljük magunkat, ami a férfiakra azért nem jellemző.
• És ékszercsodákat is viselünk. Ezzel kapcsolatosan olvastam egy felmérést, ahol a fiúk szinte kivétel nélkül azt mondták, nekik nem számít, van-e rajtunk ékszer vagy sem. Rendszerint észre sem veszik. Nekik nem ettől vagyunk nők. Puff, neki, költjük itt feleslegesen a pénzt… Mert bevallom, magam is azt hittem, hogy annyira feldobja az outfitemet egy ékszerszett, hogy nincs pasi, aki ne alélna el a látványtól. De be kell látni, csak kevés hímnemű egyed értékeli ilyen irányú tetszési törekvéseinket.
• Aztán ott vannak a ruhák, a szoknyák, a nőies darabok. Ezek a mi jellemzőink. Ha épp hetero vagy, akkor kizárólagos alapon nőként hordasz ilyesmit.
• Ja, és persze a cipők. A magassarkúak, a körömcipők, a női szandálok, a csizmák. Ez utóbbiból a férfiak max. lovaglót vagy gumit hordanak, tehát a csizmát is lestipistoppolhatjuk magunknak.

De ezzel még mindig nem veséztük ki a külsőségeket, hiszen ott van mindennek az alapja, a ruhafogas, vagyis a testünk. Na, itt már aztán rendesen megoszlanak a vélemények, hogy ki az igazán nőies nő.

A női testalkat

A homokóraalkat tartja magát rendesen, de tudjuk jól, hogy a ruhákkal, kiegészítőkkel simán varázsolhatunk deszkából is ilyet. És amúgy is vannak férfiak, akiknek a vékonyabb, melltelenek, és olyanok is, akiknek a töltöttgalamb-verzió jön be inkább. Vagy a köztes, vagy épp az abszolút hatalmas, a körte, az alma, az eper, a banán…. (Szegények, vajon tudják, miről írkálok?) Nem beszélve arról, hogy ez a szép nő – nem szép nő kategória kultúránkként is változik.

Így tehát kénytelen vagyok tovább keresgélni a jó nő, egyáltalán a nő jellemzőjét. Ugorjunk is át a belsőre.

„Belsőségek”

A férfiak által leggyakrabban hangoztatott mondatok velünk kapcsolatban a következők. A nő

• legyen meleget adó,
• biztosítson igazi otthont,
• legyen szerető, bújós, felnézős, mosolygós,
• figyeljen a férfira és támogassa őt,
• legyen kedves, türelmes, játékos,
• az ágyban pajkos és odaadó.

Ugyanakkor olyan jellemzőket is alapvetően nekünk, nőknek tulajdonítanak, mint

• a hiszti,
• a nyafi,
• az állandó bőgés, esetleg
• a házisárkányosodás.

Nos, ez alapján a nő egy felhúzható, színváltós játékkályha, amely rebegteti a pilláit és csókokat dobál.

Mert valahogy ritkán találkozom olyan női tulajdonság-felsorolással, amelyben a szellemünk is meg lenne említve. Persze időnként halljuk, hogy rafinált, fondorlatos, de ez annyira – valljuk be – nem hízelgő. Valahogy az okos, intelligens jelzőket mindig csak mint meglepő tulajdonságot említik meg: szép, és képzeld, még okos is!

És még azt sem tudom mondani, hogy a legtöbb férfi intelligens nőre vágyna. Nagyon sok olyan „hímsovinisztát” ismerek, akik mellett nem lehet egy szavunk sem, nemhogy gondolatunk. Tehát bajban vagyok, mert sem azt nem tudom elmondani, milyen nőre vágyik egy férfi, sem azt, hogy milyen az igazi nő.

Sugározzunk!

Éppen ezért jó lenne, ha nem erőszakolnánk meg magunkat, és maradnánk olyanok, amilyenek lényünkben (lényegünkben) vagyunk. Mert a nő – talán – mégiscsak attól nő, hogy így vagy úgy, de annak érzi magát. Akár a focipályán, akár egy rögbimeccsen, akár vezetői pozícióban, akár a dzsungel kellős közepén, akár a fakanál mellett.

Egy biztos, ha az ismert és általános külső női jegyek és a nekünk tulajdonított belső tulajdonságok a női érzetünkkel is társulnak, olyan kisugárzásunk lesz, hogy a föld is beleremeg majd.

Úgyhogy kedves Nőtársaim, sugározzunk, sugározzunk! (És szeressük azért a férfiakat.)