Kezdenek összefolyni a napok, de még képben vagyok. Azért gondolj bele, csak van három gyermekem, akik közül kettő iskolás, és szeptember van, ugyebár… Kedvenc témámról, az iskolarendszerről mostanság nem is írtam, pedig lenne mit… De a házátalakítás mindennél előbbre való, ami miatt lelkiismeretfurdalással is küszködöm. Alig látom a nagyokat, állandóan a háznál vagyunk. Ők egyedül jönnek-mennek napközben, így sokkal kevesebbet tudunk beszélgetni. De szerencsére már csak 17 nap, és helyre áll az élet. Valamelyest. Most viszont ezerrel zajlik.
Tegnap ugyan dögrováson voltam, mert a hasam nagyon-nagyon rosszalkodott. Egész nap feküdtem. Talán emlékszel, a kilégzéses tesztem nem sikerült. Hétfőn újra próbálkozunk a dokival. Ezúttal már az első fújás előtt hidrogén-peroxiddal kimossák a számat, bízva abban, hogy kivizsgálható leszek. Nem mondom, hogy várom. Viszont a hasam fájdogál, tehát muszáj. Gyanús, hogy mégis laktózérzékeny vagyok. Jelenleg kísérleteket folytatok magamon: hol rendes tejjel, hol laktózmentessel iszom a kávémat, és közben erősen figyelek. Mocorognak belül a dolgok veszettül. Szóval tegnap rosszul is voltam, menni is alig tudtam, így napközben örültem, hogy a Kicsit el tudtam látni. Estére szerencsére megérkezett az én mentőangyalom, az anyukám, aki át is vette a családot. Most újra teljes erőbedobással tudunk a felújításra koncentrálni. (A hasam meg majd ellesz valahogy.)
Tegnap este azonnal meg is vettük a laminált padlót a gyerekszobába és a tűzhelyet a konyhába. Mindezt zárás előtt fél órával, mert addigra már mozgóképes voltam és a férjem is hazajött a munkából. A tűzhely nem lett volna persze sürgős, de a CSOK-os bácsi kérte. A CSOK ugyanis – ahogy már utaltam rá – nem fenékig tejfel. A következőkről van szó:
Használt házat veszünk, amire 3 gyerek után 2,2 millió forint jár. Hangsúlyozom, JÁR. De ahhoz, hogy ezt meg is kaphasd, ezer dolgot kell megtenned és bizonyítanod. Mert az egy dolog, hogy kész a 3 gyerkőc, és hogy kismillió papírral igazolod is, a lakásnak (vagy háznak) is olyannak kell lennie, amilyet a jogszabály előír: lakhatónak.
Szerinted a mi szétvert házikónk most az??? Hát nem, de ezt kell holnap délután megcáfolnunk. Jön tehát a CSOK-os bácsi fényképezni, hogy megkaphassuk a pénzt. Ehhez az kell, hogy legyen tűzhely, bevezetett víz, melegburkolat, fürdőszoba, WC és min. 60 nm.
- A vizünk épp tegnap ment gallyra.
- Melegvizünk nem is volt, mert behalt a vízmelegítő.
- Tűzhelyet vettünk gyorsan, ami holnap vagy ideér a CSOK-os fickó előtt, vagy nem.
- Melegburkolat lesz, ha sikerül délelőtt lelaminálni a padlót. (A többi helyiségben a fotózásig meghagyjuk a PVC-t.)
- Fürdőszoba van WC-vel, de mint mondtam, a melegítő nem működik.
A CSOK-os bácsi azt mondta, ez nem gond, a fotón úgysem látszik a hőfok. Kérdeztem, az sem gond, hogy egy szétvert konyhába beállítunk egy vadiúj villanytűzhelyet konnektor nélkül?! Azt mondta, nem. A főzéslehetőség a fontos. Hmm.
Nem tudom, mit fog szólni, ha meglátja, hogy se rendes falak, se áram nincs mindenhol, sőt az ajtók, és az ablakok sem lesznek meg, mire jön. Merthogy egy nappal korábban érkeznek a kőművesek. Mindent, de tényleg mindent szét fognak holnap szedni….
Ha emiatt elesünk a CSOK-tól, ordítani fogok.
Mindenesetre ma kitakarítottam a házat. A gyerekszoba szép lesz délutánra, csak ne akarjon villanyt kapcsolni… A hálónkban szép sorba rendeztem az Ytongot, a szerszámokat és a tégladarabokat. Szerintem jól mutatnak a cserépkályha helyén.
Ugyanígy tettem a nappaliban, ahol egy szép fémlétra és 2 köteg vezeték teszi otthonosabbá a légkört.
Persze mindenhol levert vakolat, felvakolt falrészek, poros PVC és ki tudja működik-e konvektorok lesznek. Plusz a holnap lehulló kismillió sitt, ami a nappali és a konyha egybenyitásából (is) fog adódni. Nem beszélve az áthidalókról, amelyek szintén bekerülnek…
De legalább vizet majd tudok neki produkálni, mert ma találtam SOS-vízszerelőket. Ki is készítettem egy zöld műanyag ikejás poharat, hogy megkínálhassam. Ha már lakhatóság nincs, legyek jó háziasszony. A vizesek egyébként 3 óra alatt átvezetékezték a konyhát, kaptunk új csövet, így már nem lesz több szökőkútunk a házban. Szerencsés vagyok, hogy a gugli őket dobta ki. Viszont a mosogatót csak úgy odatoltam a falhoz csap nélkül. (Legfeljebb a fotó erejéig odaállok, és kézben megtartom. Mintha épp takarítanám. Így talán nem lesz feltűnő, hogy tulképp nincs is.)
Az is eszembe jutott, hogy veszek egy cserép virágot, és minden helyiségen körbeviszem a lakhatóság kedvéért. Vagy lopok egy cicát a szomszédból, ami szintén nagyon idilli tud lenni.
De most komolyan. Nem hülyeség az egész? Megvan a 3 gyerek, megvan a használt ház, és 2 hét múlva lakható is lesz. De most olyan, mint egy háborús övezet…. És mindez miért? Mert a bank elfelejtett időben szólni a CSOK-os értékbecslőnek. Mi augusztus első hetében elindítottuk az igénylést, de neki csak pár napja szóltak, hogy jönnie kell. Ha 1 hónappal ezelőtt jött volna, akkor egy „normális” házat fotózhatott volna. Mi viszont nem várhattunk tovább a felújítással. Most a jóindulatára vagyunk bízva, és a trükkös fotóbeállításokra. Ez utóbbiban igyekszem neki segíteni. Abban már valamelyest otthon vagyok. Remélem, előbb-utóbb a házban is. Szoríts nekünk.